A csipogós akció egyebek között rávilágít arra is, milyen lehet a jövőben a nagyhatalmak versengése, békében, háborúban és a kettő közötti időszakban – fejti ki a The New York Timesban megjelent kommentárjában Bruce Schneier, a Harvard előadója.
A Hezbollahot ért csipogós támadáshoz hasonló akciótól tartanak Iránban is.
A Hezbollah tagjainál lévő kommunikációs eszközök elleni összehangolt támadás vajon megfelel a nemzetközi jog előírásainak? Erről beszélgettünk Nagy Boldizsár nemzetközi jogásszal, a CEU professzor emeritusával, az ELTE jogi karának tiszteletbeli tanárával.
A Hezbollah-tagoknál felrobbant csipogókkal összefüggésbe hozott magyar cég vezetője egy magyar-olasz nő, akinek valamikor a 2010-es évek elején látszólag fordulatot vett az élete: tudományos karriere félbeszakadt, korábbi ismerősei eltűntek a közösségi médiás fényképeiről, innentől rejtély, mivel foglalkozott valójában. Most pedig az édesanyja szerint egy, a magyar titkosszolgálatok által védett biztonságos helyen van. Ezt az Alkotmányvédelmi Hivatal tagadja. Sikerült beszélnünk olyanokkal, akik személyesen ismerték Arcidiacono-Bársony Cristianát, és megpróbáltunk összeszedni mindent, ami nyílt forrásból megismerhető róla.
A nő édesanyja korábban azt nyilatkozta, hogy a magyar titkosszolgálatok védik a lányát, akinek azt tanácsolták, hogy ne álljon szóba a médiával.
A nő szerint Cristiana Bársony-Arcidiacono fenyegetéseket is kapott.
Az eszközöket állítólag megvizsgálták, ezért nem is gyanították, hogy robbanószer lehet bennük.
A Libanonban felrobbantott személyhívók ügyéről és azok magyarországi érintettségéről egyeztetett Sas Zoltán, a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke Farkas Örssel, aki a Rogán-tárcánál a polgári titkosszolgálatokat felügyeli. A fideszes Kocsis Máté gyurcsányozással szállt be a téma megvitatásába.
A támadás kitervelése folyamán egy sor, izraeli hírszerzők által futtatott fedőcéget használtak, és létrehoztak egy törvényesen működő vállalkozást, amely legyártotta a csipogókat.
Nem Bulgáriában gyártották a Libanonban és Szíriában felrobbant személyhívó és adó-vevő készülékeket, és az ország nem is importált vagy exportált ilyen eszközöket – közölte pénteken a bolgár nemzetbiztonsági ügynökség (DANSZ).
A bevándorlásról zajló vita az EU-ban a schengeni övezet végét jelentheti, közben a kínai gazdasági nyomulás és a Moszkva-párti politikai erők tevékenysége is aggódásra adhat okot. Világlapok cikkeit ismertetjük.
Az IDF is hadgyakorlatot jelentett be Észak-Izraelbe.
A Fehér Ház korábban azt igyekezett hangsúlyozni, hogy küszöbön áll a megállapodás, ám most több tisztviselő is elismerte, hogy a háborús felek a jelenlegi keretek között nem fognak megegyezni.
Hszu Csing-kuang közölte, hogy pert indít a budapesti székhelyű BAC ellen, mivel a Gold Apollo áldozatnak tekinti magát az ügyben.
Haszan Naszrallah az elmúlt napok támadásaira háborús bűnként és hadüzenetként hivatkozott, és egyértelműen Izraelt hibáztatja a történtekért.
Összehívták az Országgyűlés Nemzetbiztonsági Bizottságát, a jövő csütörtöki ülés témája lesz a HVG információi szerint a felrobbant Hezbollah-csipogók ügye, a nemzetközi botrányban érintett magyar cég és a hazai titkosszolgálatok esetleges szerepe is. Kérdés, megtudunk-e majd bármit is az ülésen elhangzottakból.
A bolgár reakció azután érkezett, hogy lapértesülések szerint egy helyi cég is érintett a felrobbantott csipogók ügyében.
A magyar kormánynak sűrűn kell kommunikálnia, hogy Magyarországnak semmi köze nem volt ahhoz a budapesti bejegyzésű vállalathoz, amely vélhetően a Moszad fedőcégeként vagy „megvezetett balekként” közreműködött a Libanonban több ezer ember sebesülését és tíznél is több ember halálát okozó személyhívók legyártásában. Ezt Kaiser Ferenc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Nemzetközi Biztonsági Tanulmányok Tanszékének egyetemi docense mondta a HVG-nek. Szerinte Irán és a Hezbollah már javában tárgyal Kínával kommunikációs eszközök vásárlásáról, mert az ottaniak az elmúlt 24 órában fejvesztve dobálták el a nyugati eredetű eszközeiket.
A Guardian, a Süddeutsche Zeitung, a Bloomberg és a Washington Post is foglalkozik a meghekkelt elektronikai eszközökkel végrehajtott akcióval. Könnyen visszatérhet a demográfiai apály Magyarországon, írja a Times. Hollandia mentességet szeretne, hogy ne kelljen alkalmaznia közös menedékpolitika előírásait, írja a FAZ. Kína mozgatja a szálakat Oroszország, Irán és Észak-Korea számára a NATO-val szemben jelenti ki a Times.
A HVG kérdésére közölte a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség: jóval a botrányba keveredett cég megalapítása előtt tényleg eltöltött náluk kilenc hónapot Bársony-Arcidiacono Cristiana.
